Reakciómechanizmusok kutatója

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Turányi Tamásnak, az ELTE TTK Kémiai Intézete egyetemi tanárának ítélte a 2011. évi Polányi-díjat. Az elismerés kapcsán a professzort kutatásairól kérdeztük.

Jurecska Laura2011. március 23. | Utolsó módosítás: 2012. február. 19. 22:19

Mit jelent Önnek az,  hogy elnyerte az idei Polányi-díjat?

Egyáltalán nem számítottam rá, teljesen váratlanul ért a hír. Persze örültem neki. Úgy gondolom, hogy díj rangját az adja, hogy kik kapták meg eddig. A korábbi díjazottak nevét végignézve nagyon illusztris névsort láthatunk, olyan emberek nevét, akik kimagasló kutatómunkát végeztek. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon is lehet magas színvonalú tudományos kutatásokat végezni. Számomra igazán nagy öröm egy ilyen lista végére bekerülni.

Mely kutatásait tartja legjelentősebbnek?

Kutatásaim fő témája nagy reakciómechanizmusok vizsgálata. Ha kémiai anyagokat összekeverünk és közöttük reakciók játszódnak le, akkor először köztitermékek jönnek létre, majd több száz vagy több ezer reakció eredményeként keletkeznek csak a végtermékek. A reakciólépéseken keresztül számunkra kedvező irányba befolyásolhatók a kémiai folyamatok. A reakciómechanizmusok rengeteg adatot tartalmaznak. Ezeket az adatokat több ezer ember több évtizednyi munkájával ismertük meg minden egyes reakciómechanizmus esetén. A reakciómechanizmusokban rejlő tudást a mechanizmusok részletes vizsgálatával lehet kibontani. A reakciómechanizmusok felhasználásával el lehet érni, hogy a különböző folyamatok hatékonyabb menjenek végbe, például kisebb legyen egy motor üzemanyag-felhasználása. A folyamatok irányításával elérhető, hogy azok „tisztábbak” legyenek, tehát kevesebb szennyezőanyag és melléktermék keletkezzen. Új gyógyszerek kifejlesztésének egyik módja lehet a biokémiai folyamatok vizsgálata részletes reakciókinetikai modellekkel.

Részt vesz az „Európai Léptekkel a Tudásért, ELTE” nevű kutatóegyetemi projektben is. Milyen kutatások folynak ennek keretén belül?

Az ELTE az egyik nyertese volt a kutatóegyetemi pályázati felhívásnak. Ezen belül több projekt indult el. Mi a „nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” projekt „reakciókinetikai szimulációk nagy méretű reakciómechanizmusokkal gyorsan és pontosan” csoportjában dolgozunk. Olyan módszerek kifejlesztésén dolgozunk, amelyek felhasználásával meg tudjuk becsülni a szimulációs eredmények bizonytalanságát, el tudjuk érni a bizonytalanság csökkentését és amelyekkel képesek vagyunk akár százszor gyorsabban futó szimulációkat is létrehozni. A kapott pontos és gyors reakciókinetikai modelleket a környezetvédelem különböző területein lehet majd felhasználni.

Hogyan látja a tudományos kutatás helyzetét napjainkban, az elmúlt tíz-húsz évhez viszonyítva?

A kutatások egy része nagyon anyag- és eszközigényesség vált. Magyarország kevésbé követte ezeket a változásokat, nem csak USA-val vagy Nyugat-Európával összevetve, de még a környező országokhoz képest sem. Tíz évvel ezelőtt, ha valaki különleges eszközökkel akart tudományos méréseket végeznie, akkor Németországba kellett utaznia. Ma már elég Ljubljanába vagy Pozsonyba mennie. Pozitív változás, hogy az internetnek és a korszerű információs technológiáknak köszönhetően jóval könnyebben hozzá lehet jutni a legújabb kutatási eredményekhez, valamint a kapcsolatfelvétel és közös kutatás fenntartása is sokkal könnyebb a hasonló téma iránt érdeklődő kutatókkal.

A kutatások és az oktatás mellet mivel tölti a szabadidejét?

Szeretek kerékpározni. A házunk Pestszentimrén van, ennek 5-10 kilométeres környéken szoktam biciklizni. Érdekel az űrhajózás története. A hatvanas-hetvenes évek űrhajózási sikereinek egy része a mérnökök és az űrhajósok rögtönzésén, kritikus helyzetben meghozott gyors és jó döntésén alapult. Nagyon érdekes történeteket lehet találni ebben a témában az interneten. Szeretek szellemes science fiction és a XX. század történelméről szóló filmeket nézni. A filmek a képek, a hangok és a történet megfelelő összhangja esetén nagyon erőteljesen tudnak bemutatni egy adott témát.

A Polányi Mihályról (1891-1976) elnevezett díjat 1994-óta ítélik oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi kutatási eredményeinek nyomán haladva jelentős eredményeket értek el a fizikai kémia területén.

Fendrik Bertalan
ELTE Online

A szerzőről

Tiéd lehet az első vélemény!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!