Poláros fénnyel a böglyök ellen
Az Egyetemi Találmányi Testület Horváth Gábornak, a Biológiai Fizika Tanszék egyetemi docensének és Kriska Györgynek, az Embertani Tanszék adjunktusának ítélte a 2010-es ELTE Innovatív Kutatója díjat.
2011. március 28. | Utolsó módosítás: 2012. február. 19. 22:22Mit jelent az Önök számára ez a díj?
Kriska György: Ez egy nagyon komoly szakmai elismerés az ELTE-n belül. Elismerték azt a kutatómunkánkat, ami hasznosítható eredményekhez vezetett. Korábban a kutatói munka értékelésénél, megítélésénél szinte csak a publikációk számítottak. Azonban most már az is fontos, hogy a kutatásoknak kézzel fogható eredményei is legyenek. Az ELTE nem olyan egyetem, amely számolatlanul osztogatja a díjakat, ezért is igen értékes számunkra a kitüntetés.
Mennyire számítottak a díjra?
Horváth Gábor: Nem ért váratlanul bennünket az, hogy megtudtuk, mi kapjuk meg a díjat. Állandó kapcsolatban vagyunk az ELTE Pályázati és Innovatív Központjával, amit a jelenlegi igazgatója,Antoni Györgyi lendített fel; folyamatosan biztatja az embereket, hogy innovatív munkát végezzenek, számon tartja, kik a legaktívabbak.
Kriska György: Őszintén szólva én korábban nem is hallottam arról, hogy létezik ez a díj, de leginkább a díjazást követő média-érdeklődés lepett meg.
Mesélnének a kutatásukról?
Horváth Gábor: A normál fényszennyezés ( ezt főként az éjszakai kivilágítás okozza) mellett létezik úgynevezett poláros fényszennyezés is, amit a fénynek a rezgéssíkja okoz. Az emlősök kivételével minden állat látja. A vízi rovarok a természetben a vizet a vízről visszavert vízszintesen poláros fény alapján találják meg. Azonban az emberi környezetben is vannak olyan passzív fényforrások, amik poláros fényt vernek vissza. Főként a fekete és csillogó objektumok (például az aszfalt, a fekete márvány sírkövek és napelemtáblák). Ezeket a vízi rovarok vízként észlelik, rászállnak, táplálkozás vagy petézés céljából. Ilyenkor kiszáradnak vagy elpusztulnak és a petéik sem kelnek ki, ebből kifolyólag káros a rovarok számára. A terepkísérletekkel felfedeztük, hogyan lehet csökkenteni az ilyen típusú fény mértékét. Például, ha vékony, fehér, rácsos, mintázattal látjuk el a felületeket, akkor már nem szállnak rájuk a rovarok. Ez nagy ökológiai haszonnal jár.
Ehhez kapcsolódik egy másik találmányuk is, a bögölycsapda?
Kriska György: Igen, léteznek olyan kártevő rovarok, amik a fejlődésükben a vízhez kötődnek és erősen vonzza őket a vízszintesen poláros fény. Ide tartoznak a bögölyök. Több szempontból is kártékonyak. Részben mert a nőstények nagymennyiségű vért szívnak fel a szarvasmarhákból, a lovakból. Ez gazdaállatonként naponta elérheti a 300 cm3-t is. Ezen felül, vérszívásukkal súlyos betegségek kórokozóit is terjesztik. Dél-Amerikában nem él a cecelégy, ott a bögölyök terjesztik például az álomkort. A vizsgálataink szerint a poláros fénynek van a legnagyobb jelentősége abban, hogy ezek a kártevők milyen felületre szállnak le. Kutatásaink során tanulmányozzuk a böglyök életmódját, motivációit, majd ennek alapján alakítunk ki egy komplex bögölycsapdát. Sikerült feltárnunk olyan tulajdonságokat, amelyek főként a bögölyöket jellemzik, így még hatékonyabbá tudjuk tenni a csapdát. Az általunk kifejlesztett bögölycsapda a befogási eredményeket tekintve kétszer hatékonyabb, mint a jelenleg forgalomban lévő hagyományos bögölycsapdák.
Hogyan működik a bögölycsapda?
Kriska György: Az általunk kifejlesztett bögölycsapda prototípusok a bögölyökre erőteljes vonzást gyakorló fénypolarizációs hatást egyesítik olyan más vizuális ingerekkel, amelyek a hagyományos csapdák esetében fejtenek ki csalogató hatást. A korábbi csapdák megtervezését nem mindig előzte meg a bögölyök életmódjának részletes vizsgálata, ezért ezek kifejlesztése gyakran próba-szerencse alapon történt. Ezért a hagyományos és a poláros bögölycsapda előnyös tulajdonságait ötvöző komplex bögölycsapda kifejlesztése során azt is meg kellett vizsgálnunk, hogy a hagyományos bögölycsapdák mely elemei és miért vonzzák a bögölyöket.
Azokat a vízi rovarokat is magához vonzza, amelyek nem kártevők?
Kriska György: A csapda környezetbarátnak tekinthető. A böglyöknek elég egy fél négyzetméteres poláros felület is, hogy rászálljanak. Míg a hasznos vízi rovarokra ez általában nem igaz. Példaként említhetjük a szitakötőket, amelyek szintén nagyobb vízfelületeket keresnek a petézéshez.
Horváth Gábor: Működését tekintve passzív, nincs szükség áramforrásra, nem termel hőt a működése folyamán.
Magyarországon milyen a bögölyfertőzöttség?
Kriska György: Magyarországot tekintve nincsenek részletes adatok, a bögölyfertőzöttség kevéssé kutatott terület. Világszerte jellemző, hogy erre vonatkozó felméréseket elsősorban a gazdagabb országoknak áll módjában elvégezni.
Horváth Gábor: Például nagyon kevés adattal rendelkezünk azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol – vélten – a legnagyobb a bögölyfertőzöttség, és ez súlyos problémákat okoz.
Milyen a csapdák piaci igénye?
Kriska György: Amikor elkezdtünk ezzel a témával foglalkozni, mi sem tudtuk, hogy milyen súlyos problémákat okoznak a bögölyök. Ezt a terepkutatások révén hamar megtapasztaltuk. Miután az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóiratban megjelent egy cikk a kutatásainkról, nagyon sokan megkerestek bennünket. A nagy gazdaságok képviselői mellet olyanok is felvették a kapcsolatot velünk, akiknek csupán egy-két állata volt. Ők is sajnálták a jószágaikat az állandó bögölyzaklatások miatt.
Horváth Gábor: A bögölycsapda prototípusok tesztelését célzó kétéves kutatásunk ezév április 30-án fejeződne be, de szeptember 30-ig meghosszabbították az Európai Uniós pályázatunkat. Most tavasszal kezdődik a bögölyszezon, így lehetőségünk van arra, hogy tovább tökéletesítsük a bögölycsapdáinkat.
Az ELTE Innovatív Kutatója díjjal – immáron harmadik éve – azokat a kutatókat jutalmazzák, akik leginkább hozzájárulnak, ahhoz, hogy az intézményben keletkezett tudás az egyetem érdekében hasznosuljon.
Fendrik Bertalan
ELTE Online