A Carbonfools nyitotta a Budaörsi Napokat
A Budaörsi Napokon a koncertek mellett a sörivó versenytől kezdve a nyereményjátékig kedvünkre válogathattunk a programok közül. A nagyszínpad hétfői, azaz első fellépője a The Carbonfools volt.
2011. április 9. | Utolsó módosítás: 2011. április. 9. 17:09Nem ismertem eddig a Carbonfools zenéjét, annyit azonban tudtam a banda összetételéről, hogy a Bëlgából már jól ismert Titusz ebben a formációban is dídzséskedik. A koncert kezdetekor pár percig kívülállónak éreztem magam, ugyanis szembesülnöm kellett azzal, hogy elég szép rajongótáboruk van a srácoknak. Éppen itt volt tehát az ideje, hogy új színfolt kerüljön a zenei palettámra.
A kisterembe érve a Mínusz egy zenekar koncertjét sikerült elcsípnem. A fiúk kellőképp felfokozták a hangulatot a Carbonfoolshoz, bár az utánuk következő dj páros elég hirtelen csapott bele a lecsóba. (Éles váltás volt ez a gitármuzsika után.)
Nagy meglepetésemre összefutottam Pálfalusi tanár úrral. Eddig még egy egyetemi rendezvényen sem volt szerencsém belebotlani egyik oktatómba sem, s most, hogy láttam, hogy milyen lazán mozgott köztünk, kezdtem kicsit sajnálni ezt.
A Carbonfools 20 perces késéssel kezdett, amit rögtön sikerült elfeledtetniük velünk, amikor elkezdték koncertjüket. Az első sorok egy emberként mozogtak, és kívülről fújták a dalok szövegeit. A hátrébb állók – köztük én is –, gondolom, akik kevésbé ismerték eddig őket elégedett mosollyal hallgatták a Szénhülyék pörgős koncertjét. Az Indian című számuk refrénjére mindenki beindult, olyan szépen ugrált egyszerre a közönség, mintha előtte elpróbálták volna. Pár szám után arra a következtetésre jutottam, hogy Titusz ebben a behatárolhatatlan stílusú bandában – ha valakinek sikerül deffiniálni a stílust, szóljon – is remek munkát végez, minden a helyén volt.
Ha nagyon kötözködni akarok, persze volt némi kivetnivaló a koncertben: a koncert alatt többször elgondolkodtam azon, hogy a fények csak az én retinámat égetik-e ki, vagy másokat is zavar, hogy túl erősen és túl sokszor világítanak a szemünkbe. A hangtechnikával is akadtak gondok elvétve; a hangszerek túl élesek voltak és a mikrofon is gerjedt párszor, viszont külön gratula az énekesnek – végre valaki, aki tud rendesen mikrofonba énekelni, és tudja, mikor kell közelebb és hátrébb menni, hogy tisztán halljuk.
A basszerosuk nagyon nagy figura, ezt a mozgástechnikát tanítani kéne, és közben végig vigyorog a napszemüvege mögül… majd gondol egyet, ledobja a pólóját, és félmeztelenül folytatja tovább a koncertet.
A hangulat fantasztikus volt a nagy teremben, hatalmas bulit csinált a Carbonfools. A bandában tehetségből és kreativitásból nincs hiány, minőségi zenét csinálnak és a számaik abszolúte táncolhatók. A Budaörsi Napok megnyitására nem is választhattak volna alkalmasabb zenekart a szervezők.
Hamarosan Carbonfools interjú az ELTEOnline-on!
Petróczy Vivi
ELTEOnline