Víz alatti kiegyenlítés

Kalácska Zoltán, az ELTE végzős joghallgatója másfél éve űzi a nemzetközi és hazai viszonylatban is fiatalnak számító víz alatti rögbit (Underwater Rugby, az egyszerűség kedvéért innentől UWR). Salzburgi tanulmányai alatt figyelt fel a sportágra, hazatérve pedig nemcsak az UWR népszerűsítését, de egy nyitottabb egyetemi sportkultúra bemutatását is célul tűzte maga elé. Jellemző, hogy a kis osztrák város kis egyetemén évente 376 sportkurzus közül választhatnak a hallgatók, ezek nem elhanyagolható részéről magyar kollégáik mégcsak nem is hallottak. Nyilván az UWR-ről sem sokan, így mielőtt rátérnék az edzésre, néhány szóban ismertetem a sportágat is.

Erőnléti edzés, zöldséges ládákkal

Az UWR a ’60-as évek elején alakult ki egy kölni búvárklub erőnléti edzéséből. Magyarországon jó 30 évvel később kezdődött egy nagyon hasonló történet, Munkácsi Sándor búvároktató először vízikosárnak majd korongderbinek nevezett játékokkal igyekezett fejleszteni tanítványai tüdőkapacitását. Ez utóbbi már kezdett hasonlítani az UWR-re, bár a valódi rögbis labdát csak 2004-ben készítette el Novotny Tamás, a Tiszavirág Vízisport Egyesület későbbi elnöke. A további professzionalizálódást egy hazai vízihoki csapattal illetve Cséplő Lászlóval való találkozás segítette elő. Cséplő Prágában ismerkedett meg a sportággal, az ő tanácsára kezdtek el szabványkapukat használni (előtte a medence alján rögzített zöldséges ládák szolgáltak e célra), illetve települtek át a Hajós Alfréd Uszoda műugró medencéjébe, ahol 2008-tól kezdve zajlanak az edzések. A csapattagok ma már el sem tudják képzelni, hogy „kismedencében” is lehetett UWR-ezni.

Az UWR neve ellenére nem hasonlít a rögbire, inkább víz alatti vízilabdának nevezném, csak a kapuk
helyett itt két irodai papírszemetesre hajazó képződménybe kell eljuttatni a sós vízzel töltött, épp ezért a medence alja felé konvergáló labdát a hatfős csapatoknak. Fontos szabály, hogy a labdát sosem lehet felhozni a víz felszínére, illetve, hogy kizárólag labdás játékost lehet támadni, akadályozni. Az UWR mérkőzéseken általában pörgős sorcserék vannak, egy ember kétszer merül a víz alá, aztán rögtön partra veti magát, teret adva friss társának. Lényeges elem a csapatösszhang, hiszen a cserék mellett azt is meg kell szervezni, hogy valaki mindig tudja védeni a kaput.

Magyarországon egyelőre csak a Hajósban játszanak UWR-t, Martfűn van még egy erre alkalmas medence, de hát ott meg a csapat hiányzik. A Tiszavirág így külföldi mérkőzéseken teszi próbára erejét, évente négyszer járnak a Cseh Liga fordulóira, de gyakran megfordulnak osztrák rendezésű meghívásos versenyeken is. November első hétvégéjén egy prágai tornán képviselték Magyarországot; négy győzelemmel és egy vereséggel, valamint a legtöbb szerzett góllal zártak.