Ezek mi vagyunk?
„Úgy gondoltuk, hogy az együttműködés fontos” mondta Hoffmann Rózsa október 6-án az MTV reggeli műsorában.
2011. október 7. | Utolsó módosítás: 2012. július. 20. 10:48[DOBOZ SZOVEG=" „A hallgatói ösztöndíjak… normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését jelentheti a magyar felsőoktatásban. Egyetlen kiútként a koncepció a Diákhitel 2.0-t említi…” "]
A szocális- és a tanulmányi ösztöndíjjal egy hitelkonstrukció nem egyenértékű. Ez a rendszer megsokszorozná azon friss diplomások számát, akiknek egy végzettségen kívül, csak adósságuk van. Így a szociálisan nehezebb helyzetben lévő fiatalok inkább választanák a középiskola utáni azonnali munkába állást, amivel értékes embereket veszítene a felsőoktatás.
[DOBOZ SZOVEG=" „ Egyúttal kérjük a hallgatói munkavégzés járulék- és adómentességének visszaállítását..." "]
Az egyetem mellett végzett szakmai munkák, a diplomát értékesebbé teszik, a hallgatót felkészítik a valós, teljes idejű munkavállalásra és nagy segítséget jelentenek a mindennapokban. Ennek a lehetőségét redukálná minimálisra az új felsőoktatási törvény.
[DOBOZ SZOVEG=" „Kizárólag olyan finanszírozási modellt tartunk elfogadhatónak, amely előtérbe helyezi a hallgatói teljesítményt, és közben tekintettel van a szociálisan rászoruló hallgatók tanulmányainak könnyítésére.” "]
A jelenlegi koncepció alapján, egy átlagos szociális helyzetű hallgató képzési lehetősége kimerül a röghöz kötésben. A koncepció elvárja 18 éves emberektől, hogy vagy tudják mit –és hol – fognak csinálni 30 éves korukig, vagy vállalják az önköltséges képzés több millió forintos terhét.
[DOBOZ SZOVEG=" „A jelenlegi szabályozás hibájának tartjuk a felsőfokú végzettséget nem biztosító képzések idejének beszámítását az államilag támogatott félévek számába…” "]
Ezzel is tanulási lehetőséget vonnak meg tőlünk. Sokan csak az érettségit követő évben, , adott esetben egy OKJ-s képzés közepette alakítják ki jövőképüket. Számukra, ha elvégzik az egy- vagy kétéves képzést, már nem marad elég „állami ösztöndíjas” félév egy főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzésére.
[DOBOZ SZOVEG=" „…a finanszírozási formák közötti átsorolás lehetőségét kell biztosítani az intézményeknek." "]
A jelenlegi koncepció ugyanis az átsorolást, mint negatív következmény említi csak. De mi a helyzet azokkal, akik egy gyengébb félév vagy év után kiemelkedő tanulmányokat produkálnak? Az új koncepcióban szó sincs a legjobb önköltséges hallgatók átsorolásáról állami ösztöndíjas formába. Vagyis hibázhatsz, de jóvá nem teheted.
[DOBOZ SZOVEG=" „Ha tanulmányi átlaghoz kötik az átsorolást, akkor azt csak szakspecifikálva tudjuk elképzelni.” "]
Egyes szakokon a tanulmányi átlag merőben eltérő. Ezt nem a hallgatók tanulási kedve befolyásolja, hanem a hagyományok és a szakos tantárgyak kialakítása. A központilag húzott határok ellehetetlenítenék egyes szakok elvégzését. Ha hagyományos átlagra gondolunk, a 2,5 egyes képzéseken jelenthet kimondottan gyenge, vagy átlagos teljesítményt is.
[DOBOZ SZOVEG=" „Minden, a felvételi eljárással és a tanulmányok folytatásával kapcsolatos változtatást csak a megfelelő felkészülési idő biztosításával tudjuk elképzelni.” "]
A jelenlegi módosítások egy része már a 2012-es őszi félévtől életbe lép. Az új felvételi eljárás egyes elemei 2013-ban, teljességében pedig 2014-ben kerül bevezetésre. A jövőbeni egyetemistáknak, nem hagynak lehetőséget a rendszer megismerésére, és tovább erősítik a sakkjátszmát, ami sokszor nem is teljesítmény- hanem szerencsefüggővé teszi a felvételi eredményeket. A mesterképzési szakokra való jelentkezés is kérdésessé válik. Aki idén, vagy jövőre diplomázik BA képzésen, nem tudhatja milyen lehetőségei lesznek tanulmányai folytatására, s ezt milyen feltételekkel teszi lehetővé az állam.
[DOBOZ SZOVEG=" „Szükséges, hogy a hallgatók továbbra is legalább 50%-os képviselettel rendelkezzenek az őket közvetlenül érintő ügyekben eljáró bizottságokban…” "]
Az ott folyó munka, nem lehetetlen, teljesíthetetlen követelések egymással szembeni harcáról szólt eddig sem. A képviselet csökkentése a testületek kompetenciáját is csökkentené. A rólunk, hallgatókról is szóló ügyeket miért kívánják nélkülünk megtárgyalni, ha az eddigi rendszer, ami a mi véleményünkre is adott, működött? A jelenlegi koncepció alapján ha a választásokon 50%-os a részvétel, akkor is 20% alatt marad a szenátusban és a kari tanácsokban a hallgatói érdekképviselet. Hozzáteszem, a hallgatóknak csak körülbelül 70%-a nappali tagozatos!
[DOBOZ SZOVEG=" „A rendszerváltást követő két évtizedben kulturált párbeszéden alapuló érdekegyeztetés alakult ki, melynek egyik garanciája a hallgatói kérdésekben gyakorolt egyetértési jog” "]
Az egyetértési jog elvétele hallgatói szempontból rendkívül problémás. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeken gyakorlatilag azt tehetnek a hallgatókkal, amit akarnak. Ennek megakadályozására lehetőségünk nem lenne. Ezzel egyetemi polgárok helyett, egyetemi birkák gyülekezetét alakítanák ki.
Horváth Bara
ELTE Online