Facebook forradalmak

Petényi Mirkó szerint egyfajta szerkezetváltozás ment végbe az ún. társadalmi nyilvánosságban. Az arab országokban a forradalmak előtt és folyamán egy új, kvázi nyilvános szféra alakult ki a közösségi oldalak segítségével, egy olyan tér, ahol a magánemberek megfogalmazhatják kritikájukat a kormányzat rálátása nélkül. Malcolm Gladwell szociológus szerint azonban a közösségi média csak bizonyos helyzetekben tudja a civil társadalmat aktivizálni. Diktatórikus viszonyok között, egy-egy ilyen kezdeményezés önmagában nem vezethet forradalomhoz a meghurcoltatástól és a letartóztatástól való félelem miatt.
A forradalmak jól használható kommunikációs eszközök nélkül is kitörnek, ahogy azt a történelmünk során sokszor tapasztaltuk.
Az “arab tavasz” Tunéziában kezdődött Twitteren való szerveződéssel, majd Egyiptomban érte el csúcspontját, itt Khaled Said nevű alexandriai blogger brutális agyonverése volt a kiváltó ok. 2011. január 25-re tömegtüntetést szerveztek a „We are all Khaled Said” Twitter és facebook csoport tagjai és ezután a Tahrir téren, majd egész Egyiptomban a tüntetések és véres összecsapások kezdődtek. Egy nap alatt 78000-en csatlakoztak a csoporthoz, mára pedig duplájára nőtt számuk.
Az állami televízió nem közvetítette az eseményeket, ezért szükség volt egy ilyen kvázi nyilvános szférára, ahol az emberek informálódni tudnak, hogy valójában mi a helyzet.
A fiatalok idegen nyelveket beszélnek, újfajta kommunikációs eszközöket használnak és másképp szocializálódnak – mondta az előadó. Látják, hogy milyen a világ a közösségi oldalak segítségével.
Ez az új, nyilvános szféra segíti a szerveződést, ideológiai erősítést ad és tudósít a nyugat felé. A legnagyobb jelentősége, hogy segíti a demokrácia exportját. A közösségi média egy fegyver lehet, egy újfajta, humánus fegyver, mely nem gyilkol, hanem összeköt.

Simó Szabolcs
ELTE Online