Ki fizet a végén? Szórakoztató játék az egész családnak

Hogyan számolunk önköltséget?

Természetes, hogy diákként érthetetlennek tűnik az egyes képzések önköltsége közti jelentős különbség. Az azonban nagyon érdekes, ha azok, akiknek feltett szándéka volt megemelni ezeknek a képzéseknek a térítési díját, ugyanígy csak tippelgetnek, mi lehet ennek a módja.

Mikor elindultak a találgatások, mennyiért tanulhatnak majd azok, akik kimaradnak a szűkre szabott állami keretből, egymással még csak köszönőviszonyban sem lévő számokat harsogott a sajtó. Próbálkoztak másfélszeres, kétszeres szorzóval. Kreatívabb időszakukban más szempontokat is bevontak, így előfordult, hogy arról volt szó, a vidéki képzés olcsóbb lesz, de volt olyan variáció is, hogy csak egyes szakokat – például jogász – tisztelnek meg jelentősebb emeléssel. Egy idő után azonban világossá vált, hogy a szorzás műveletétől nem sikerül elszakadniuk – talán nem is találtak más gombot a számológépen. Ekkor jött a megmentő ötlet: talán érdemes lenne bevonni az egyetemeket, hátha nekik van egy kialakult rendszerük, ami a segítségükre lehet az emelésnél. Így kötött ki az intézményeknél a feladat: emelni kell. Az így begyűjtött adatok alapján állapítottak meg területenként egy minimum-maximum összeget, amit aztán újfent megkaptak az egyetemi döntéshozók, hogy azon belül helyezzék el az egyes képzéseket.

A bizonytalanságnak köszönhetően már jó ideje új sport dívik a felvételizők és családjaik körében: egymásra licitálnak, tippelgetik, mit tudnának kifizetni, próbálgatják, mennyit bír a családi kassza. Sokáig csak rémhírek érkeztek, 600 000 forintos alapképzésekről, a diákhitel kettőről, több millió forintos eladósodással rendelkező pályakezdő fiatalokról.

„Az ELTE képzéseinek árát vizsgálva végül elmondhatjuk, sikerült azokat jól átgondoltan, egyetemünk felsőoktatási érdekei alapján meghatározni.  Nem lepődhetünk meg, hogy itt tanulni drágább, mint a vidéki főiskolák többségén, de az egyetem mögött lévő tapasztalatért, a használható tudásért és az ELTE-s diploma nyújtotta előnyökért cserébe mégsem kell több milliós adóssággal nekikezdenünk életünknek.” Értékelte lapunknak a megjelent költségtérítéses adatokat Halmi Eszter, a Hallgatói Önkormányzat tanulmányi alelnöke.

Az árak:

A felvi.hu-n nyilvánosságra került önköltséges képzések félévenkénti árát, egy-két kivételtől eltekintve, nem emelték meg drasztikusan. Azokat a képzéseket, amik mégis a többihez mérten, nagyon megdrágultak, meglepetésként jegyzem. Külön misét érne meg a Tanító és Óvóképző Kar minden alapképzésben elindított szakja, de az ő-, és a programtervező-informatikusok esete csupán a dobogó aljára volt elég. Az év legszerencsétlenebbül járt önköltséges képzése díjat toronymagasan a BTK ének-zenéje viszi, ezt a szakot az elmúlt évekhez képest több mint 150.000 ft-al drágábban tanulhatjuk csak 2012-től.

A felvi.hu tájékoztatása szerint az itt képzett szakemberekből hiány van, azonban ha állami ösztöndíjas formában 22 fő az irányszám, és ilyen magas költségtérítési díjat állapíthat csak meg az egyetem, vélhetően ez a hiány a jövőben is fenn fog állni.

A Mesterképzések között a természettudományos szakok járták meg a többiek helyett is, az ide jelentkező költségtérítéses hallgatóknak 130 000 forinttal kell többet fizetnie a tavalyi évhez képest. Persze nagy áldás, hogy nem hozott jelentős áremelést az újév, de azért megnézném azt a friss diplomás földrajz, vagy fizika tanárt 2 év múlva, akinek nem szorul össze a torka a gondolatra, hogy egymillió forint visszatörlesztése várja.

[DoBOZ SZOVEG=" De az idei évtől nem csak árcímkék változnak a költségtérítéses hallgatók környékén. 2012-től ebben az összegben nem csak a képzés ára van benne, ahogyan eddig, hanem minden más, járulékos dolog is. Várhatóan a nem-állami ösztöndíjasok után járó normatív keretet is elveszik, de a könyvtári, laboratóriumi, sport, és szabadidős létesítmények használatának egy részét is ebből a befizetett összegből kell az egyetemnek finanszírozni."]

Nyilvánvalóan azonban az, hogy a legtöbb szakon nem jelentősen emelkedett a költségtérítés, nem sok nyugalmat hoz a most felvételizőknek. Eddig is kétszer meggondolta mindenki, bejelöl –e olyan képzést, amiért mélyen a zsebébe kell nyúlni, de a jelenlegi helyzetben ez a döntés egyre több reménybeli hallgatót érint. Ráadásul nem csak arról van szó, hogy tudok/akarok –e fizetni a diplomámért, hanem az is, fizetek –e érte, vagy maradok 6-10 évig Magyarországon?

Egyelőre még a jövő kérdése, hogy a fizetős hallgatók arányának növekedése miatt erősödő egyetem-közi piaci versen, és a folyamatosan csökkenő állami támogatás, nem fogja –e magával hozni a felsőoktatás színvonalának negatív egységesülését. Az ELTE EHÖK elnöke, Kalina Gergely azt mondta:  „ELTE-s hallgatóként reméljük, hogy az elkövetkezendő pár évben egyetemünknek nem kell majd olyan kompromisszumokat kötni, amik a fenntartási költségek csökkenéséért cserébe, az oktatás színvonalának süllyedését okozzák.”

Horváth Bara
ELTE Online