Sikerre ítélt eötvöződés?!
Gyermek született. Az ELTE és a BEAC házasságának legújabb gyümölcse egy közös névre hallgató nagypályás labdarúgócsapat.
2011. március 29. | Utolsó módosítás: 2011. március. 29. 12:44Egy bő fél évvel ezelőtti BEAC-os fociedzés során éreztem azt a gyepen, hogy annyian vagyunk, mint az oroszok. Ez az embertömeg bizonyult a harmadik csapat szülőanyjának?
Daróczi Gábor: Nem igazán. Mi mindig is nyitottnak bizonyultunk az ELTE irányába, hátha találunk egy-egy olyan csiszolatlan gyémántot, akinek a csapatba építésével segíthetünk a pályafutásában. Azonban sokan ijednek meg attól, hogy az egyesületünknél Szabó András vezetésével szakmai munka folyik, és arra ösztökélünk mindenkit, hogy legalább a heti két edzésre igyekezzen eljárni. Nagyjából 30-40 egyetemista srác fordult meg nálunk az utóbbi időben. Ha manapság közülük 5-6 folyamatosan eljár, akkor már sokat mondtam. Állandóságra és megbízhatóságra lenne szükség ahhoz, hogy az első és második számú garnitúra mellett egy harmadikat is elindíthassunk a jövő évi pontvadászatok egyikében.
Hogyan áll a felsőoktatási intézményünk a labdarúgással?
Simon Gábor: Amikor 2003-ban idekerültem az egyetemre, én is kézhez kaptam azt a gólyáknak járó kiadványt, amiben többek között a sportolási lehetőségek is össze voltak szedve. A szemem a nagypályás labdarúgásnál és a mellette szereplő Szeitz Tamás nevén akadt meg. Ő irányította akkoriban a szurkolói rigmusok szempontjából „jól skandálható” ELTE KCSSK DSE-t.
Daróczi Gábor: Ennek a gárdának a nyomát még én is megtaláltam úgy két héttel ezelőtt a neten, de úgy rémlik, hogy 2008-as bejegyzésekkel zárult a honlapjuk…
Simon Gábor: Valóban, számukra az az esztendő jelentette a véget. Fradi nevelésként, majd 6 évnyi úszással a hátam mögött jöttem az ELTE-re, amikor is újból a foci mellett tettem le a voksomat. Sajnos, kezdetben rossz tapasztalatokkal gazdagodtam, hiszen az első edzésemen a Normafánál található, jó állapotú KSKI pályára mindösszesen ketten(!) futottunk ki. Ennek ellenpólusaként az is előfordult, hogy 30-an vettünk részt egy tréningen. Végül kialakult egy 15 fős mag, ami húzta előre a csapat szekerét. Első meccsemen még a BLASZ IV.-ben szerepeltünk, míg az utolsón már egy osztállyal feljebb gurigáztunk.
Mik a legfontosabb célkitűzései a mostani, fúzióval létrejövő együttesnek?
Daróczi Gábor: Lássuk be, a nagypályás verzió nehezebb és hendikepesebb a kistestvérhez képest. Anyagi feltételekben feltétlenül többre van szükség. Továbbá, amíg a teremben 4-5 játékossal már relatíve kiugró eredményeket lehet elérni, addig kinn a gyepen lényegesen több, jó képességű csapatemberre van szükség a hasonló végkifejlethez..
Pár mende-monda szerint a kevés hallgató miatt megvont egyetemi támogatás játszott közre az ELTE KCSSK DSE zátonyra futásában. Igaz ez? Mi a garancia a mostani kezdeményezés felkapottságára?
Simon Gábor: A kulcs mindig az, hogy legyen egy olyan ember, aki szívügyeként kezeli a csapat mindennapos dolgait, gondoskodik a szervezéssel kapcsolatosan felmerülő kérdésekről. Sajnos a kiöregedő játékosok után az ELTE-s társaságnál egy olyan személy kezébe került az irányító pálca, aki kevésbé bizonyult lelkesnek. Ennek a végső kicsengéseként elfelejtették beadni a pályázatot, s onnan már nem volt visszaút. Ami viszont a jelent és a jövőt illeti: sikerre ítéltetett. A világ legkörülrajongottabb sportágáról beszélünk, ami a honi viszonylatokban nagy múlttal büszkélkedő BEAC-cal ötvöződik. Kell ennél több? Na igen, egy pezsgő sportösztöndíjas. Egy olyan hallgatót szeretnénk erre a részlegre, aki a BEAC-ELTE gárdája és a hallgatók között egy csapatépítő tevékenységet látna el. Ő koordinálná a szervezéssel járó teendőket – pályázat, plakát, stb. -, továbbá minden más teendőben a BEAC-nak a meghosszabbított keze lenne. A mi legfőbb feladatunk az lesz, hogy a pályázatok lévén előteremtsük a gárda működési költségét, amire szüksége lesz ahhoz, hogy el tudjanak indítani egy ilyen együttest.
Daróczi Gábor: Már csak a hovatartozás végett is érdemes a BEAC levegőjét belélegezni. A külsősök is ezért jönnek hozzánk és nem azért, mert meccspénzt osztogatunk. Most havi 6000 forint a tagdíj, de az új garnitúra létrejöttével és az ELTE támogatásával ez nyilvánvalóan csökkenni fog. A mértékét most még nem tudnánk megmondani, ugyanis szeretnénk mindenkinek átjárhatóságot és játéklehetőséget biztosítani. Egyetemi gárdáról lévén szó az átigazolás is könnyen megoldható. De a legégetőbb dolognak az számít, hogy már ma elkezdjük építeni ezt a gárdát. A Sportkampányra is a toborzás szándékával megyünk el, s bízunk benne, hogy egy megfelelő kommunikációs stratégiával szeptember végéig sokan csatlakoznak hozzánk.
További információk érdekében látogassatok el a következő honlapokra!
Kis Róbert
ELTE Online
A cikkben szereplő képet Nagy Márton készítette.