Tudod mit írsz alá?

Röghöz kötné a hallgatókat az új felsőoktatási törvény. Csak úgy tanulhat valaki államilag finanszírozott képzésen, ha előtte szerződésben vállalja, hogy meghatározott ideig – az [origo] birtokába került tervezet példaként 7- 15 évet említ – Magyarországon dolgozik.

A felsőfokú végzettséget szerzőknek így külföldi munkavállalás esetén meg kell téríteniük képzésük teljes költségét. A koncepcióban az államilag finanszírozott képzés helyett már az állami ösztöndíjjal támogatott képzésről írnak.

Az orvosoknál kezdték

Nem ez az első hasonló intézkedése a kormánynak. A rezidenseknek felajánlott ösztöndíjprogram feltételei között is szerepel, hogy a fizetésük mellé járó plusz 100 ezer forintnyi juttatásért több évig itthon kell dolgozniuk. Ha megszegik a szerződésben vállaltakat, vissza kell fizetniük képzésük költségét. A program nem aratatott túl nagy sikert sem az orvostársadalom sem pedig a rezidensek körében: a meghirdetett ösztöndíjas helyekre  mindössze a rezidensek egyhatoda jelentkezett.

Ez a megoldás?

Ebből a szerződésből egy dolog biztos hiányzik: a garancia. Hol a biztosíték arra, hogy ha elvégzem az egyetemet, itthon megfelelő munkát, munkakörülményeket és fizetést kapok? És mi történik, ha nem írom alá a szerződést? Majd felveszem az új diákhitel konstrukciót.

A vélemények megoszlanak, mégis országszerte elkezdődtek a tüntetések a kormány tervezete ellen. Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában korábban bújtatott tandíjnak nevezte a hallgatói szerződést. A Budapesti demonstráció október 27-én lesz.

[DOBOZ SZOVEG=""Az Európai Unió alapelveivel ellenkezik a munkaerő szabad áramlásának ilyen alapvető gátolása. Ráadásul az, hogy valaki külföldön dolgozik, korántsem jelenti azt, hogy nem a hazai GDP-hez járul hozzá. Az eredmény mindenesetre borítékolható: a középiskolás éveik után immár nyelvvizsgával felvértezett tehetséges diákok már felsőoktatási intézménybe is külföldre jelentkeznek az ingyenes, vagy támogatott igen rangos képzések egyikére. Amennyiben a kormány burkolt munkanélküliség-csökkentő programjával találkoztunk ebben a formában, akkor sem támogatjuk." - fejtette ki véleményét Kalina Gergely, az ELTE EHÖK elnöke a röghöz kötésről."]

Simon H. Dóra
ELTE Online