Újratervezés?

A felsőoktatás az életre nevel – mondják a tapasztalt egyetemisták, a most érettségizők  ezt már a jelentkezés időszakában megtapaszthatják, hiszen az állami ösztöndíjak számának csökkentése, a keretszámok szakterületek közötti arányainak jelentős megváltoztatása, valamint a hallgatói szerződés intézményének bevezetése sokakat arra késztethet, hogy újragondolják karrierterveiket.

A tavalyi 53500-ról 34 ezerre csökkentették azon diákok számát, akik tandíj fizetése nélkül, ún. állami ösztöndíjjal kezdhetnek felsőoktatási tanulmányokat. Bevezetésre kerül a részösztöndíj rendszere is, melyben 15 550 fiatal képzési költségeinek felét lesz köteles megfizetni. A többieknek marad az önköltség, azaz a tandíj.

Az ELTE-n az alapszakosok közül jövőre 3410-en tanulhatnak állami ösztöndíj keretében, nekik vállalniuk kell az ún. hallgatói szerződés aláírását. A keretszám kétharmadát a TTK és BTK viszi el, mindkét karon 1000 fölött lesznek az állam által támogatott képzésben tanulók. A 400 informatikai, 530 pedagógus és 190 társadalomtudományi képzésre járó hallgatón túl mindössze 15 „államis” hely marad a gazdaságtudomány iránt érdeklődők számára. Az országosan 100 főre csökkentett állami finanszírozású jogászképzésben részt vevők fele az ELTE hallgatója lesz majd.

Azoknak, akik a természettudományok és az informatika iránt érdeklődnek, de nem sikerül állami ösztöndíjas helyet elcsípniük, marad a 900, illetve 500 részösztöndíjas hely.

Halmi Eszter, a Hallgatói Önkormányzat tanulmányi alelnöke szerint a keretszámcsökkenés a diplomák munkaerő-piaci értékét növelheti: “A keretszámcsökkenés automatikusan kevesebb diploma kibocsátását fogja maga után vonni, ami a BA diploma értékének emelkedéséhez vezethet. A tömegképzés csökkentése ugyanis minden esetben a minőség emelkedését eredményezheti, de hozzá kell tenni, hogy az oktatás természetesen változatlanul magas nívójú marad, ez csupán a diplomák munkaerő-piaci értékének emelkedését eredményezheti.”

Mesterképzésben 2279 állami ösztöndíjas helyet kapott egyetemünk. A mintegy 600 bölcsész és pedagógus mellett ez 470 TTK-snak jelent majd ingyenes tanulmányokat. 250 IK-s és ugyanennyi TÁTK-os úszhatja meg fizetés nélkül a mesterképzést, jogi és igazgatási, valamint gazdaságtudományi képzéseken azonban nagy lehet a harc a 30, illetve 35 nem fizetős helyért.

A szakértők szerint jogi és gazdasági képzési területen bekövetkezett drasztikus keretszámcsökkentés a felvételi ponthatárok drasztikus emelkedését vonja maga után, így akár 500 pont is szükséges lehet majd ahhoz, hogy valaki az ELTE-n állami ösztöndíjasként folytasson jogi tanulmányokat. Az informatikai és természettudományos területen ezzel a szemben a ponthatárok stagnálása vagy enyhe csökkenése várható, persze mindezt a keretszámokon túl a jelentkezők száma is befolyásolja.

A HÖOK Választmánya nyilatkozatában arra kérte a kormányt, hogy a munkaerőpiaci igények figyelembe vételével változtasson a keretszámokon. A hallgatói szervezet vitatja a döntés szakmai megalapozottságát és a felhasznált háttéranyagok, elemzések és demográfiai kutatások közzétételét kéri az Oktatási Államtitkárságtól.

Egy biztos, nem könnyű azok helyzete, akik a középiskola tanulmányaik utolsó évében, a jelentkezés előtt néhány héttel kell, hogy újragondolják milyen pályát képzelnek el magunknak.

ELTE Online