Ez egy dupla váltás

Harcsa Veronika: Bálinttal régóta ismerjük egymást, a Zeneművészetin osztálytársak voltunk, s együtt is diplomáztunk még 2008-ban. A főiskolán még keveset zenéltünk együtt, később Bálint rendszeres vendége lett a Quartetemnek, és 2009 második felében adtuk az első duó koncertet, teljesen spontán módon, egyszem meghívásnak eleget téve. Végül annyira jól sikerült, hogy visszahívtak minket. Nem egy önálló zenekarként működünk, tehát nincs saját repertoárunk, hanem a Quartet-em (együttese-a szerk.) dalait illetve feldolgozásokat játszunk. Ezek az esték számunka pont arra jók, hogy mindenféle tét nélkül, az éppen eszünkbe jutó kedvenceinket eljátsszuk. Míg ugye a Quartet-nek és a Bin-Jipnek sokkal kötöttebb, saját dalokból álló repertoárja van. Ez a duó koncertsorozat Bálinttal igazi örömzene. 

 

Harcsa Veronika: Ez egy dupla váltás valóban. Három albumom jelent meg korábban a Quartet-tel angol nyelven, és nagyon szerettem volna kipróbálni magam magyarul, hisz mégiscsak ez az anyanyelvem. A közönség részéről is éreztem egy nyomást. Emiatt kezdtem el olvasni magyar verseket, gyakrabban és elmélyültebben, mint korábban. Jobban meg akartam ismerkedni a magyar lírai hagyományokkal. Nagyon nagy élmény volt teljes köteteket, életműveket végigolvasni, ezért határoztam el, hogy ebből az élményből fogok kiindulni a következő lemez készítésekor. És hogy milyen is volt ez a dupla váltás, egyrészt nagyon élveztem a versek megzenésítését. Nagyon nehéz volt és sok mindenre kellett figyelni, meg kellett találni azt a zenei környezetet a versnek, amiben új életre tud kelni. Nem szabad, hogy a vers elnyomja a zenét, vagy a zene a verset. Ez egy nagyon kényes egyensúly, de óriási élmény volt megzenésíteni. Magyarul énekelni pedig – pláne verseket – nagyon izgalmas, rengeteget készültem és gyakoroltam, pont a nyelv miatt. Most már tudom élvezni, de óriási kihívás.

 

Harcsa Veronika: De, csak annyira hatalmukba kerítettek a versek, hogy ezt a részt feladtam, de nincs kizárva, hogy egyszer újra felveszem a fonalat.

 

Harcsa Veronika: Számomra is megdöbbentő volt például a japán reakció. Japánban van egy kiadónk, aki eddig minden korábbi lemezünket kiadta. Valahogy alapvetőnek éreztem, hogy nem fogja őket érdekelni a verslemez, de kiküldtem nekik egy demót. Legnagyobb meglepetésemre azt mondták, hogy bár ez egy kísérleti, alternatív lemez lett mind a nyelv miatt, mind zeneileg, mégis érdekli őket. Meg is jelentették, sőt ott jelent meg először.

 

Harcsa Veronika: Nagyon remélem, a második és a harmadik lemezemmel is turnéztunk Japánban, úgyhogy remélem majd a magyar dalokat is el fogom tudni énekelni ott.

 

Harcsa Veronika: Folyamatosan nyitok és mindig is több dolgot csináltam egyszerre, énekeltem több éven át az Erik Sumo Bandben. Illetve tavaly márciusa óta létezik a Bin-Jip nevű zenekar, ami az én másik felem. A Bin-Jip egy demokratikus zenekar, ahol együtt írjuk a dalokat. Ez egy kísérleti, nehezen kategorizálható elektronikus projekt, például a Fonogram Díjátadó Gálán Az év alternatív albumának választották bemutatkozó lemezünket, az Entert. Ez meglehetősen más, mint a korábbi jazz munkáim. 

 

Harcsa Veronika: Nem tanítok, egyrészt azért mert nem lenne rá időm az előadói tevékenység és a két zenekar mellett. Másrészt nincs semmi tapasztalatom a tanításban, csak egy-egy alkalom volt, amikor ilyesmiben volt részem. Nagyon szép hivatás a tanítás, úgyhogy nincs kizárva, hogy egyszer ez is része lesz az életemnek.

 

Simon H.Dóra
ELTE Online
Fotó: Horváth Lilla