Női futsal: Sok kicsi sok(k)ra megy?!

Újabb fordulóval kerültünk közelebb a női NB I. alapszakaszának végéhez, s az eredményeket átfürkészve a jelentések teremfocis hölgyeink számára és nektek újabb, fokozódó izgalomfrontot ígérnek az utolsó két körre. Megemelkedett pulzusszámra a Tolna-Mözs ellenében sem érkezett panasz, ahogyan a gólok számára sem, de az ördögi hetek elosztására neked kell fényt derítened!

“Tudnátok adni egy ragtapaszt?” Ezzel a kéréssel fordult Mucska Gyula tolnai vezetőedző a zsűriasztalnál az eredményjelző táblát beizzítani szándékozó Szőllősi Julcsihoz, női együttesünk lábsérülését követően mankóit már elhagyó és a futós gyakorlatokba belevágó játékosához, aki néhány pillanat múlva az elsősegélyes cuccokból előbányászva már készségesen nyújtott is volna át egyet nekik.

A tavaszi szereplés alapján mindkét félnek szüksége lett volna egyre, hiszen amíg a vendégek még 2011-ben aratott győzelem nélkül árválkodtak, addig Szlávi Annáékban a legutóbbi, Salgótarján ellenében elbukott viadal hagyott mély nyomokat. Időközben egy gyors eszmecsere lezárásaként kiderült, olyannyira nincs nagy egészségügyi baj, hogy mindösszesen szigszalagra lett volna szüksége az egyik sötétkék mezes lánynak az ide-oda csúszó sípcsontvédő fixálására. Természetesen eme óhaj sem ütközött különösebb akadályba, ellentétben a bemelegítéssel, ami az elhúzott függönyök miatt sokáig csak kis helyre korlátozódott.

Történt ugyanis, hogy a meccs előtti két napon a II. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának adott otthont a BEAC csarnok, melyben így a szokásos menetrendet megbolygatva a kezdés előtt bő fél órával még tollas- és röplabda derbik folytak. Maga a tény és a mozgás szándéka igazán örvendetes, de azt nyilván senki nem gondolta komolyan, hogy a bajnokit majd egy harmadnyi játéktéren, kiskapukra fogják lejátszani.

Így aztán egy “Tárulj Szezám!” felkiáltással és hirtelenséggel rendeződött át a csarnok, a bírói hármas megérkezésével pedig minden adottnak bizonyult a KEK miatti futsalcsömör betetőzéséhez. Akciódús összecsapásra volt kilátás, ugyanis a felek ősszel egy meglehetősen fordulatos, nyolc találatot és ELTE SE sikert hozó thrillerben részesítették a Tolnai Sportcsarnokba kilátogatókat.

Hölgyeinknél a múlt hétvégi találkozó feledtetésében Vida Orsi és Farkas Móni járt az élen, ám egyikőjük kísérletét követően sem lehettünk fültanúi önfeledt, felszabadító gólörömre emlékeztető sikítozásnak. A félidő közepéig nem is nagyon változott a helyzet. Főleg a mezőnyben és a pálya középső harmadában próbáltak a másik felé kerekedni a főszereplők, ám nem egy esetben az alul-, illetve túlméretezett átadások gátolták meg a komolyabb veszély kialakulását – a sok kicsi sokra nem mehetett a gólszerzés területén.

Aztán valami égi jel hatására előbb Budai Bori futtából leadott lövését kellett Molnár Eszternek bravúrral szögletre tenyerelnie, majd amikor Molnár Zsófi ágyúgolyójánál már ő is verve volt, akkor a csilingelő jobb kapufa segítette ki. És ahogyan azt a sportág nagypályás verziójában is történni szokott, az ellenfél könyörtelen helyzetkihasználása a 11. percben vezetést eredményezett.

Ehhez egy szimpla ritmusváltásra és precízen lábra adott passzokra volt szükség, a jelenetsor végén Bogárdi Mónika pontos befejezése jóvoltából a Tolna-Mözs szerezte meg a vezetést. Kisvártatva saját kapusa hozta a sötétkék mezesekre a frászt, hiszen a vendégek 1-ese – aki valójában 93-as számmal szerepelt – csocsós módon az őt letámadó Vida Orsiba rúgta a lasztit, ami támadónkról csigalassúsággal csordogált a ketrec irányába, de sajnos nem a hálóban pihent meg.

Olybá tűnt, hogy a kapott találat nem hatott bénítóan kék mezes lányainkra, s erre még a gyors gólváltás sem cáfolt rá. Előbb egy tért ölelő keresztpassz végén Mausz Renáta növelte kapáslövésével kettőre a differenciát, de ezt egy remek szabadrúgás-figura végén az utóbbi időben pehelysúlyú alkata ellenére együttesünk húzóemberének bizonyuló Vida Orsi redukálta egyre.

Már mindenki elkönyvelte magában, hogy 1-2-es állással vonulnak negyedórás pauzára a gárdák, amikor egy Mausz Renáta által kivágott sprint góllá gyümölcsözött. Azért azt hozzá kell tenni, hogy még most is nehezen fogható fel az, hogy az alapvonal közeléből megeresztett lövését követően a bogyó hogyan paszírozta át magát a menteni igyekvő védőpároson és Szabó Annamarin is.

A történtek fejében az álmoskönyvek szerint nem sok jó várt Molnár Zsófiékra a szünet utánra, akik azonban dacoltak az írással, és szemükben a pontok otthon tartásának szándékával sugároztak ki az öltözőből. Viszont nem indult túl jól a második játékrész a vendégek számára, ugyanis a meccs eleji kérés kapcsán előszedett elsősegély csomagra szükség lett.

Miközben Galgócz Edina teljesen szabályos körülmények között szerezte meg a labdát Hodován Edittől a hazai büntetőterületen belül, úgy utóbbi egy rossz lépés következtében kissé jajgatva görnyedt össze a parkettre.

Balsejtelmeinkre még az is ráerősített, hogy a tolnaiak 4-ese lábát fura pózban tartva kúszott le az oldalvonalon túlra, ahova már végre megérkezhetett az ápoló brigád. Pár perc múlva szerencsére mindenki megkönnyebbülve vehette tudomásul, hogy a lépéskor csupán kifordult az a régóta rakoncátlankodó boka.

Mindeközben tucatszámra záporoztak a lövések Molnár Eszter kapujára, ám úgy tűnt, hogy a portásnak ezen a napon képtelenség lesz már gólt lőni. Nagyon kíváncsiak lennénk egy olyan kimutatásra, hogy lányaink a bravúrt bravúrra halmozó hálóőr várának mely szegletét nem találták el. Valószínűleg az összkép egy lyukas ementáli sajtra emlékeztetne.

A végső 10 perc kezdetére azonban kis híján negatív hős vált az oly sokat emlegetett Molnár Eszterből. Előbb egy kifutás alkalmával vitt labdát és babát is egyszerre, amit sárga lappal díjaztak a sporttársak.

Nem sokkal később egy kidobás alkalmával akkora lendületre akart szert tenni, hogy tudtán kívül kilépett a büntetőterületén kívülre, ami természetesen ütközik a játék szabályaival.

Második sárga cetlis jutalmát és az ezzel együtt járó kiállítást azonban meghökkentő módon elkerülte. Bár az egyik időkérés alkalmával a sípmesterek arról próbáltak győzködni, hogy ezen megmozdulást a szabályok értelmében nem kötelesek szabadrúgáson kívül másképp büntetni, nem sikerült nekik. Amennyiben tényleg igazuk van, úgy érdemes lenne az alkotóknak elgondolkodni arról, hogy az általuk kreált szabályok a játék szellemét segítik-e vagy sem. Sajnos a füttymesterek elmondása alapján nem egy ilyen szituációról van szó. Mindez persze nem magyarázat arra, hogy az égbekiáltóan nagy helyzeteket kidolgozó Vida Orsiék miért nem tudtak pontosan befejezni a támadásaikat.

A sok nagy, ajtó-ablak helyzet végül egy felzárkózást jelentő találatot szült meg, amelyet megelőzően Galgócz Edina a gólvonaltól három lépésre gondosan levette a játékszert, majd legalább kétszer megnézte hova is “küldhetné haza” azt. Örömének osztozásában egyszer ugrott fel vele a kispad apraja-nagyja, ám az utolsó 3 percbe lépve a folyamatos csereberéknek köszönhetően egy védekezésben kesze-kuszának bizonyuló sor szerepelt a parketten.

Ezt sem hagyták büntetlenül a vendégek, s egy futsalban megszokottnak vélt figurát – hosszú saroknál érkezőhöz passzolva abszolút gólhelyzetet teremteni – bejátszva Bagi Eszter is feliratkozott a gólszerzők közé. Molnár Zsófiék akarata és lelkesedése ennek ellenére sem hagyott alább, s két percen belül ötször is megtornáztatták a munkanélküliségre egyébként sem panaszkodó mözsi kapust, aki Galgócz Edina falromboló befejezése után újrafalaztatta ketrecét.

Az egyik tolnai bekk azonban izgalmassá akarta tenni a hátralevő másodperceket is: egy ártalmatlan játékhelyzetben szabálytalankodott, ami hatodik csapatfault révén tízméterest vont maga után. Az ELTE SE házi góllövőlistájának trónján ülő Molnár Zsófi vállalta magára a végrehajtást, s életerős löketével újabb bástyát döntött le a vendégek várából, de ez csak a minimális arányú vereség jegyzőkönyvbe való kerüléséhez bizonyult elegendőnek.

Ezzel a sikerrel a Tolna-Mözs még életben tartotta négybe kerülési vágyálmait, míg a 40 perc végére kiderült, hogy a mi hölgyeinknek sincs szükségük már ragtapaszra, ugyanis a most bemutatott játék a tisztítótűz erejével hathat számukra. Drukkerekre, bíztatásra és összefogásra azonban minden eddiginél nagyobb szükségük lesz a lányoknak, ugyanis az utolsó előtti körben a velük azonos pontszámmal rendelkező, ám már osztályozós pozícióban tanyázó Szegedi Boszorkányokat fogadják március 13-án 11:15 órai kezdettel a BEAC-on. Ne hagyjátok, hogy újra elő kelljen keresni a ragtapaszt!

Meccsindex: 7,14

A meccs színvonala: 8

A találkozó eleje inkább a hazaiakról szólt, ám a sportág íratlan törvényeinek megfelelően a Tolna-Mözs jutott vezetéshez. Ez a találat alapjaiban határozta meg a későbbi forgatókönyvet: a vendéglátók a nagy rohanás közepette mindig csak egy picivel passzoltak rövidebbet vagy hosszabbat a kelleténél, míg a vendégek kontrákra rendezkedtek be. A második játékrész végére egyre inkább vált forróvá a talaj a mözsi lábak alatt, ám a Tolna megyeiek összeszedett védekezése lehűtötte a mi hölgyeink kedélyét.

Hangulat: 5

Hiába látogattak ki sokan egy nappal korábban a II. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára, sajnálattal tapasztaltuk azt, hogy a futsal-láz nem ragadta el a népet. Ezen a számadaton még a mérkőzés alatt váratlanul beeső kosarasok sem módosítottak sokat, sőt, a csarnok sarkában az állandó labdapattogtatással inkább csak zavarták a főszereplőket.

Sportszerűség: 7

Kirívó szabálytalanságokról szerencsére nem kell beszámolnunk, igaz, ez nem a saját testi épségét olykor előtérbe helyező Molnár Eszter kijövetelein múlott. Az első félidő folyamatosságával ellentétben az izgalmakkal teli második többször is játékmegszakításokkal tarkítottra sikeredett.

Támadófutball ereje: 8

Ha csak a végigvitt akciók számáról és a szerzett találatokról szólna eme szempont, akkor minden bizonnyal még feljebb lehetett volna srófolni az értékelésünket, ám számba kell vennünk a 2-3 mérkőzés megnyeréséhez is elegendő ziccerek elpazarolását. Közhely, de annak lévén feltétlenül igaz is: a minőség nem mehet a mennyiség rovására, s ezt a Tolna-Mözs gárdája a vasárnapi találkozó idejére meg is fogadta.

Edzői húzások: 8

A hazai kispad taktikai repertoárok hadát vetette be az egyenlítés érdekében, ám a kifogásolható koncentrációval szemben a kapuslehozatal, a támadóharmadban felejtett csatár, a letámadás sem bizonyult elegendőnek a hadműveletben. Mucska Gyula a cserék előtt fel-alá járkálva folyamatosan tanácsokkal látta el tanítványait, lapjainak forgatásával a kulcsembernek számító Hodován Edit sérülés miatti rövid idejű nélkülözését is sikerült megoldania.

Játékvezetés: 5

Többször is a pálya széléről egyértelműnek látszó szituációkba hoztak fordított ítéleteket, melyeknek létjogosságát a zsűriasztalnál ülő társuk is kétségbe vont. Ez még túlzás lenne az alacsony osztályzathoz, melyet a szabályalkotók felé is címzünk, ugyanis nem lehet szó nélkül elmenni a labdával együtt büntetőterületen kívülre lépő vendég kapusnak fel nem mutatott sárga lap mellett. Márpedig az már a második lett volna neki, s ez a későbbi történések fejében döntő tényezőnek bizonyult.

A meccs hőse: 9

Nem véletlenül mosolyogtak, toporzékoltak vagy szorították erőteljesen az éppen a kezükbe kerülő vizesflaskákat bosszúságukban a hazai együttes pályán és kispadon levő tagjai, ugyanis Molnár Eszter parádés vetődéseivel, jó ütemű kijöveteleivel és bravúrjaival megbabonázta őket. A tolnaiak hálóőre mindenhova időben odaért, így egy kivétellel az egyetemisták legjobbjának bizonyuló Molnár Zsófi próbálkozásaira is.

Percről percre:

11.p.: Hazai kapufára vendég gól a válasz. Molnár Zsófi szögletrúgást követő kísérlete nyomán a laszti még a keret jobb oldali szárán csattant, majd a tolnaiak a jobb oldalon próbálkoztak támadásvezetéssel. Sikerrel is jártak, ugyan egy remek Bogárdi Mónika – Baki Eszter kényszerítőzést követően előbbi egy precízen kivitelezett lövéssel helyezett a léc alá. Ügyes akció, 0-1!

15.p.: Egy bal szélről érkező keresztlabdát Mausz Renáta futtából, 12 méterről ágyúzott a bal alsó, rövid sarokba. A takarásból érkező játékszerre már nem tudott időben leérni és hárítani Szabó Annamari, 0-2!

16.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Egy vendég térfél közepéről, kissé jobbról elvégzett Galgócz Edina szabadrúgás során a pöttyös a Molnár Eszter kapujának hosszú sarkához befutó Vida Orsit találta meg. Támadónk köszönte a nagy szépítési lehetőséget, s egy lépésről a belsőzésével kipúpozta a hálót. Juj, de nagyon kellett ez már, 1-2!

20.p.: Egy súlypontáthelyezés után a pálya jobb szélén Mausz Renáta nem csupán benntartotta a zsugát, hanem az alapvonalig lefutva, Sándor Csikar szögből (szerk.: majdnem nullszögből) lövésre szánta el magát. A labda a visszafutó hazai bekkeken túljutva Szabó Annamari lábai között átpréselődve pihent meg a jobb alsóban. Nem ilyen félidőzárásban reménykedtünk, 1-3!

29.p.: A vendégek kapusa, Molnár Eszter egy kidobást követően kilépett a büntetőterületen kívülre, így közvetett szabadrúgással következhetett a hálóőr ketrecének előteréből a vétlen együttes. A pontrúgás ugyan veszélytelennek bizonyult, ám meglehetősen fura módon a portás a szabályok elleni vétkezést lap nélkül úszta meg. Pedig az már a másodikat, s egyben a kiállítást jelentette volna neki!

36.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A rengeteg kidolgozott hazai lehetőség egyikének alkalmával Budai Bori a tolnai büntetőterületig zavartalanul viharzott el a parkett jobb oldalán, majd a balján érkező Galgócz Edinát hozta játékba. Az ELTE SE csapatkapitánya a kimaradt helyzetekből okulva előbb lekezelte a lasztit, majd minden elszántságát és dacát beleadva helyezett a vendégek ketrecének jobb oldalába. 2-3!

38.p.: Már megint kettő a tolnai fór! A bal szélen tartózkodó Simon Boglárka egy átadásszerű lövéssel hozta játékba a hazai ketrec másik oldalán érkező Baki Esztert, aki lendületből érkezve durrantott a keresztléc alá. Meglettünk volna nélküle, 2-4!

40.p.: Egy teljesen fölöslegesen, mezőnyben elkövetett mözsi szabálytalanság már a hatodik volt a sorban a második játékrészben, így tízmétereshez jutott az ELTE SE. A labda mögé Molnár Zsófi állt oda, s magabiztos, higgadt végrehajtónak bizonyult. Gyerünk, van még 20 másodperc, 3-4!

Edzői nyilatkozatok:

Tóth Károly (ELTE SE szakmai igazgatója): A mai napon csapatom lényegesen jobb játékot produkált, mint az ellenfelünk. A lányok mindent megtettek a fordításért, de ez most nem sikerült. Ennyi ziccert nem lehet büntetlenül eltékozolni. Az elvégzett munka és az igyekezet látszott a csajok játékán, ezért az elvesztett három pont miatt az egyik szemem sír, a másik nevet.

Mucska Gyula (Tolna-Mözs): Nagyszerű vendéggyőzelmet arattunk egy nagyszerűen játszó ellenféllel szemben. A lehetőségeink zömét jól kihasználva, emellett egy jó kapusteljesítménnyel és kitűnő védőmunkával sikerült megszerezni első tavaszi pontjainkat!

Női Futsal NB I., 16. forduló, 2011. március 6. ELTE SE – Tolna-Mözs 3 - 4 (1 - 3) Budapest, Bogdánfy Ödön utca, 25 néző, vezette: Vámos T. (Bartkó J., Antal Sz.)

ELTE SE: Szabó Annamária, Galgócz Edina, Molnár Zsófia, Vida Orsolya, Farkas Mónika

Cserék: Budai Borbála, Baksai Éva, Szlávi Anna, Pfundtner Vivien, Juhász Adrienn

Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen

Tolna-Mözs: Molnár Eszter, Hodován Edit, Simon Boglárka, Forray Tünde, Mausz Renáta

Cserék: Schlotthauer Renáta, Méhes Katalin, Bogárdi Mónika, Baki Eszter

Vezetőedző: Mucska Gyula

Gólszerzők: Vida O., Galgócz E., Molnár Zs. illetve Mausz R.(2), Bogárdi M., Baki E.

Kiállítás: -

További eredmények:

Vesta Persecutor K&3S – Miskolci Szabadidőközpont Vénusz 13 – 5

Ferencvárosi TC – Univerzum-Aramis SC 3 – 5

Skorpió-1DFC Group Salgótarján – Kiskunfélegyházi Mókusok 2 – 15

Szegedi AK Boszorkányok – Galaxis NFE 4 – 2

Kis Róbert

ELTE Online  

A fotók forrása: Kis Róbert, www.eltenoifutsal.blogspot.com, www.tolnafutsal.hu