„Tanulni sosem késő”

A konferenciát Oláh Attila, a Pedagogikum Központ elnöke, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi tanára nyitotta meg, aki elmondta: a TÁMOP-pályázaton elnyert 300 millió forintos támogatás megszerzésében nagy szerepe volt az intenzív szakmai összefogásnak a Pedagogikum Központot alkotó három kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Tanító-és Óvóképző Kar között.  Bárdos György, az alprojekt vezetője, egyetemi tanár a főbb célok között a doktori iskolák és a szakkollégiumok fejlesztését, a képzők továbbképzését, illetve a kutatás-fejlesztési aktivitás növelését emelte ki. Az alprojekt négy pillérből épül fel, ezekről a délelőtti szekcióban tartottak bemutatót a pillérek vezetői, majd a délutáni programban a pilléreket felépítő egy-egy elemi projekt bemutatására került sor.

Az első pillér, amelyet Győri Miklós egyetemi docens irányít, az atipikus fejlődés, a tanulás, az emlékezet, a figyelem és a minőségi öregedés témakörén belül végez kutatásokat.

A második pillér elemi projektjei az egészséges életmóddal foglalkoznak, az egészségfejlesztés lehetőségeit kutatják Bárdos György vezetésével. A pillérben zajló projektek többek között a droghasználat problémájával, a hallgatók saját életmódjának alakításával, illetve az egészségtudatos magatartásformálás oktatásba történő beépítésével foglalkoznak.

A harmadik pillér vezetője, Hunyady György egyetemi tanár elmondta, hogy a szocializáció társadalmi-környezeti húzóerőinek témáját érintő kutatások kitérnek például az infokommunikációs szakadék áthidalásának módjaira és a virtuális és a valós oktatási környezet integrálására is. A pillér egyik fő feladataként a képzők továbbképzését emelte ki, annak tanítás- és tanulás-módszertani megújítását, amely a nemzetközi és hazai megoldásmódok megismerését és beépítését teszi lehetővé.

A negyedik pillér a pedagógusképzés tudáshátterének bővítését tűzte ki célul, a pillért Halász Gábor egyetemi tanár koordinálja. A projektvezető elmondta, ehhez a speciális tudásháttér pontosabb definiálására, külső források bevonására, illetve a kutatásmenedzsment fejlesztésére van szükség.  Erre például a publikációs lehetőségek és a kutatási irányok megerősítése ad lehetőséget.

„A projekt jelenleg félidejénél tart. Mindenképpen érdemes áttekinteni a szerkezetet, a működést és az eddigi eredményeket” – emelte ki Bárdos György. A projekt három szakaszból áll: a szerkezet kialakításából, a megtervezett munkálatok elvégzéséből, valamint az eredmények kiértékeléséből. „A második, harmadik szakaszt követően is tervezünk egy-egy konferenciát. A következőre jövő februárban, a zárórendezvényre pedig májusban kerülne sor” – tette hozzá az alprojekt vezetője.

Forrás: kp.elte.hu