CSI Helyszínelők: új képzés az ELTE-n

Ez év szeptemberében hirdetik meg először bűnüldözési szaktanácsadók képzését az ELTE-n, a képzés egyik szervezőjével Dr. Záray Gyulával beszélgettünk.

Spiller András2011. április 2. | Utolsó módosítás: 2012. február. 19. 22:29

Hogyan született meg a képzés beindításának ötlete?

2007-ben Giovanni Mori, a Pármai Egyetem professzora felhívott telefonon, hogy lenne-e kedvünk összeállítani egy közös európai programot. Nem sokkal később elhatároztuk, hogy öt intézmény részvételével megszervezzük ezt a projektet. Végül a Cambidge-i Egyetem kimaradt az együttműködésből, mivel anyagát csak egy hónap késéssel tudta elküldeni. Így a Brandenburgi Műszaki Egyetem, a Pármai Egyetem, a Messinai Egyetem valamint az ELTE közösen adta be pályázatát, amelyet 2008-ban jóváhagytak. Két és fél év állt rendelkezésünkre egy közös képzési terv kialakítására, amely alapján 2011 szeptemberétől elindulhat e négy egyetemen a bűnüldözési szaktanácsadó kurzus.

Ezek szerint szoros az együttműködés a többi intézménnyel.

Természetesen. Sőt olyannyira szoros, hogy az első félévet követően mindenki megválaszthatja, hogy a következőt hol kívánja abszolválni. Ez elsősorban a szakosodást és a mobilitást segíti. Ha például valaki a környezeti bűnözés témakörében akar több tudást felszedni, az eljöhet Magyarországra, akit pedig jobban érdekel a törvényszéki botanika, az elmehet Németországba tanulni. Minden attól függ, hogy hol vannak olyan emberek, akik az adott szakterületek specialistái. A tandíj azonban egységes, mindenhol 2500 euró félévenként.

Igaz, hogy vendégkutatók is tartanak majd előadásokat?

Mind a négy egyetemen vannak olyan szakértők a biológustól a kémikuson át egészen a kriminológusig, akik a maguk területén elismert tudósok európai szinten. Nálunk például Dr. Weiszburg Tamás, az Európai Mineralógiai Szövetség főtitkára értelemszerűen vendégoktatóként jelenik majd meg Olaszországban.

Szükséges valamilyen előképzettség a jelentkezéshez?

Ez egy posztgraduális képzés, amelynek a bemeneti feltétele egy szakirányos MSc vagy MA diploma megléte. Magyarán akár jogászok, közgazdászok, kémikusok és orvosok is felvételt nyerhetnek.

Milyen ismereteket sajátíthatnak el a tanulók?

Minden fontosabb méréstechnikát, amelyek szerepelnek a természettudományi kurzusokon, meg kell ismerniük a diákoknak. Továbbá a műszaki és természettudományi végzettségű hallgatók megtanulhatják, hogyan kell a bűnügyi eljárásoknál használható jelentéseket írni, a jogászok pedig alkalmassá válhatnak arra, hogy megfelelőképp értelmezzék ezeket a dokumentumokat. A második félévben specializálódás történik, és a professzionális modulon belül már a bűnügyi szakértés szempontjából adunk részletes információkat.

Hogyan tervezik a különböző előképzettségű hallgatók egy szintre hozását?

A humánökológus képzésben is látszott, hogy szinte lehetetlenre vállalkozik az ember ilyen szempontból. Nagyon fontos dolog, hogy az első félévben eltérő képzést kell adnunk, ki kell egyenlíteni valamelyest a diákok tudását. A jogász végzettségű hallgatóknak  például sokkal több informatikai és természettudományi alapanyagot kell megtanulniuk az első szemeszterben, és ugyanígy fordítva. A minimum követelményeket fehéren-feketén fel kell állítani, kulcskérdésnek tartom tehát az alap mérföldkövek megismerését. Azt azonban nem lehet elvárni, hogy valaki egy számára addig idegen szakterületet olyan mélységig megismerjen, mint az, aki már évek óta foglalkozik ezzel.

Honnan várják a hallgatókat?

Sajnos szinte egyetlen állami szervnek sincs elegendő pénze arra, hogy egyszerre tíz embert beiskolázzon a kurzusra. Ráadásul mivel nincs akkora merítési lehetőségünk a hallgatók szempontjából, mint Németországnak vagy Olaszországnak, környező országok szakembereit kell involválnunk. Viszont azt, hogy egy külföldi tanuló elugorjon ide minden hétvégén, nagyon nehéz kivitelezni. Mi alapvetően blokkosított rendszerben gondolkodunk, ám az útiköltségek és a szállásbérlet igen komoly kiadásokat jelenthetnek majd a tandíj mellé. Ez egyértelműen egy hendikep, egy hátrány. A tandíjat azonban nem lehet lejjebb vinni, hiszen akkor a képzés nem fenntartható.

A munkaerőpiac igényli ezt a képzést, igényli a szakembereket. Megnyilvánul ez abban is, hogy új munkahelyeket teremtenek, vagy csak színvonalemelésről van szó?

Az európai harmonizáció keretében a rendőrségnek létszám- és bűnügyarányosan kell beállítania a szakértői kapacitását. Ezen túlmenően az európai biztosítótársaságok hazai képviselői is igénylik majd jogi végzettséggel rendelkező munkatársaik ilyen jellegű képzését. Ennek az igénynek kívánunk megfelelni.

Mik a jövőbeli célok?

Az a legfontosabb, hogy a közös szakmai nyelvet elsajátítsák a különböző nemzetek hallgatói: Ha jól beszélik az angolt, jól tudnak egymással kommunikálni. Növelnünk kell a harmonizációt, és ezt a Rendőrtiszti Főiskola szakemberei is hangsúlyozzák. További fontos cél, hogy a képzésben részt vevők jobban tudják interpretálni, azaz értelmezni az adott vizsgálati eredményeket. Hosszútávon gondolkodva jó lenne, ha félévenként legalább 10-15 embert tovább tudnánk képezni a kurzuson.

Spiller András
ELTE Online

A szerzőről

Tiéd lehet az első vélemény!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!