Konferencia a Doktori Kiválósági Központban

Az identitás történetének térbeli keretei című szimpóziumon az előadók többsége a 19. századhoz köthető kutatásait mutatta be: az akkori városok polgári identitását, az államterület és a nemzet viszonyát, az állampolgárság kérdését, a városhálózatokat befolyásoló tényezőket vizsgálták.

Az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt Kultúrák közötti párbeszéd alprojektjét négy kutató is képviselte a konferencián: Klement Judit, Sonkoly Gábor, Kovács Ákos András és Gyapay Marianna.

Klement Judit A budapesti vállalkozók helyi kötődései a 19. század végén című előadásában elhangzott:  a budapesti vállalkozók köre nehezen meghatározható, hiszen nagyon heterogén csoportról volt szó. Kutatásában nem a nagypolgárokkal, hanem vagyonos, a gazdasághoz kötődő szereplőkkel foglalkozott, akik a gazdasági elit és a vállalkozó fogalmakkal írhatók le. Budapesti kötödésüket ingatlanjaik, a jótékonykodásuk és a város vezetésében való részvételük is bizonyítja. Klement Judit hozzátette, szerepvállalásuk mindhárom esetben gazdasági érdekeken alapult.

Sonkoly Gábor, aki a Kultúrák közötti párbeszéd alprojekt szakmai vezetője Pannonhalma jelenkori territorializációja címmel tartotta meg előadását. Kifejtette, a nemzetépítés során fontos az olyan kiemelt helyek kijelölése, mint a nemzeti főváros, a nemzeti táj vagy a nemzeti kegyeleti hely. Utóbbi csoportba tartoznak Európában a kolostorok, amelyek többsége a világörökségi listán is megtalálható. Pannonhalma 1963-ban kapott védettséget, ezzel Magyarországon negyedikként vált világörökségi helyszínné. Pannonhalma a 19. század elején a kereszténység és a hazafiasság jelképeként jelent meg, 1869-ben pedig már egyértelműen nemzeti kegyhelyként írtak róla, így fontos nemzetépítő szerepet töltött be.

Kovács Ákos András Politzia és térhasználat a 18. században Magyarországon címmel adott elő. A 18. században a politzia fogalma az államtudományt jelentette, de nem egy államon belül működő intézményt, hanem egy technikát értettek alatta. A francia, német és osztrák mellett a hazai politikával kapcsolatos megnyilatkozások között is felfedezhető a politzia kifejezés, de az leginkább a műveltség kifejezését szolgálta. Ennek okaként az is megjelölhető, hogy a 18-19. század fordulóján a magyar politikai kultúra többnyelvű volt. Az 1810-es években a politzia a térhasználattal kapcsolatos kifejezéssé vált. Kovács Ákos András részben ennek feltérképezésével foglalkozott kutatása során, amelyhez kötődően elkészült szöveggyűjteménye is.  Az anyag tíz fejezetben mutatja be a korszak politikáját és gondolkodását.

Gyapay Marianna A Habsburg Birodalom egy (tér)képe. I. Ferenc osztrák császár utazása 1817-ben címmel tartotta meg előadását.  A gyakorlatilag mindig a határvonal mentén utazó I. Ferenc utazásainak nyomán rengeteg térkép és napló készült. Az útvonal ezek alapján mégsem teljes, amelyet egy 1768-ban megtett utazás vizsgálatával sikerült rekonstruálni. A császár ugyan több helyen is megközelítette a politikai határt, de át soha nem lépte azt, helyette ezt a szomszédos uralkodók tették meg.

www.kp.elte.hu