Miért felel az aeroszol?

Kezdjük mindjárt az alapokkal. Mi az aeroszol és miért félünk tőle?

Aeroszolnak nevezzük a levegő és a benne lévő finoman eloszlatott szilárd és cseppfolyós részecskék rendszerét. Hétköznapjainkban köd, füst és por formájában találkozunk vele. Ezek ugye, rossz hívószavak. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek is gyakran kapcsolatosak az aeroszollal. A vírusok nem léteznek önállóan a levegőben, hanem apró cseppekben, részecskékre tapadva terjednek. Ha az emberek meghallják az aeroszol szót, általában ezért gondolnak rosszra.

Önmagában van-e valamilyen hatása?

Ha az aeroszol részecskék a levegőből a tüdőnkbe jutnak és ott nagyobb tömegben vagy nagyobb számban lerakódnak, akkor bizony káros hatásuk lehet az egészségünkre. Ebben a különböző, potenciálisan veszélyes kémiai anyagoknak és a részecskék fizikai állapotának egyaránt van szerepe.

Hogyan kerülnek aeroszol részecskék a levegőbe?

Egyik legfontosabb forrásuk a felszín, a biomassza, a hulladék aprózódása vagy eróziója, amely természetes folyamat. Aeroszol részecskék keletkezhetnek a levegőben is fázisváltással; ezt nukleációnak hívjuk. További jelentős kibocsátást okoznak a magas-hőmérsékletű folyamatok, amelyek már emberi tevékenységekhez kötődnek. Városokban ez leginkább közúti közlekedést, fűtést és tüzelést jelent.

Milyen szint felett számítanak veszélyesnek ezek a részecskék?

Az aeroszol azon légszennyező anyagok közé tartozik, amelyeknek valójában nincs küszöbértéke, tehát egész kis koncentrációtól is káros lehet, különösen azokra, akiknek létező egészségügyi vagy légzőszervi problémáik vannak.

Az éghajlatra van-e valamilyen hatása az aeroszolnak?

Nagyon fontos éghajlati hatásuk van. Amikor a nedves levegő fölfele száll, lehűl, túltelítetté válik, felhőcseppek keletkeznek benne. A felhőcseppek azonban aeroszol részecskéken keletkeznek; ha nincs aeroszol részecske a levegőben, akkor nem keletkezik felhőcsepp, és később esetleg csapadék sem. A felhők szerkezetét ezek az úgynevezett kondenzációs magvak befolyásolják. Sok részecske esetén a felhőcseppek kisebbek, több napsugárzást szórnak vissza az űrbe (a felhők fehérebbek), ezáltal ellensúlyozzák az üvegházgázok globális melegítő hatását. Más szóval hűtik a Földet. Nagyon érdekes kapcsolat van az éghajlati és az egészségügyi hatásuk között.

Budapesten milyen a levegő? Nemzetközi szinten hol állunk?

A levegő minőségét nehéz röviden megítélni, hiszen sok összetevőt kell figyelembe venni. Budapest levegője általában elviselhető. Európai nagyvárosokkal összehasonlítva a középmezőnyben lehetünk, de ez nem elsősorban a városlakók környezettudatos magatartásával függ össze, sem a városvezetők elhivatott tevékenységével, hanem leginkább a helyszín kedvező adottságaival. Az északnyugatról érkező légmozgás bejut a város közepébe, a Duna fölött összekeveredik a szennyezett levegővel, majd délkeleti irányban szinte akadálytalanul távozik.

Feltételezem, az emberek is tudnának tenni valamit a helyzet javítása érdekében.

Nyilvánvalóan. Nem várhatjuk, hogy a környezet és a meteorológia oldja meg a levegőminőség kérdését. Több lehetőség is létezik: az átmenő gépjármű-forgalom csökkentése, a terek és utcák gondozása, tisztán tartása, korszerűbb tüzelési technológiák mind eredményt ígérnek.

Budapesten belül melyek a legszennyezettebb részek?

A belváros háromszor-négyszer is szennyezettebb a városi háttérnél, a város külső területeinél. Azt lehet mondani, hogy a közlekedési csomópontok és utcakanyonok tartoznak a legszennyezettebb területek közé.

Ha jól tudom a Várhegy-alagút sem egy patyolat tiszta hely.

Igen, az egy zárt környezet, ahol a légszennyező anyagok felhígulása korlátozott, a közúti forgalom pedig intenzív. Az alagút tízszer vagy húszszor is szennyezettebb, mint a város külső részei.

Mi a véleménye arról, ha valaki a belvárosban fut vagy biciklizik? Inkább ne tenné?

Ez egy nehéz kérdés. A testmozgás nagyon is ajánlott. Az aktív tevékenységeknek viszonylag tiszta levegőkörnyezetben kell megvalósulnia. A Margit-szigetet vagy a budai hegyeket inkább javasolnám kocogásra, sétálásra vagy kerékpározásra, de semmiképpen sem az Alagúton át.

Bank Martina
ELTE Online